A mellkasi fájdalom nem mindig jelent szívrohamot
A mellkasi fájdalom az egyik legijesztőbb tünet, amelyet egy ember átélhet. Amint megjelenik az a kellemetlen nyomás vagy szúrás a mellkas területén, a legtöbb ember elméje azonnal a legrosszabb lehetséges forgatókönyvre ugrik – a szívinfarktusra. A valóság azonban lényegesen összetettebb, és sok esetben kevésbé drámai. A kardiológia és az általános orvoslás területének szakértői ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a mellkasi fájdalommal sürgősségi ellátásra érkező betegek nagy része végül olyan diagnózissal távozik, amely egyáltalán nem függ össze a szívvel. Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalmat bagatellizálni kellene – éppen ellenkezőleg. De annak megértése, hogy mi áll valójában mögötte, kulcsa lehet a gyorsabb és helyesebb kezelésnek.
Az American Family Physician szakfolyóiratban közzétett adatok szerint a mellkasi fájdalom szívvel összefüggő okai az esetek csupán kisebbségét teszik ki – hozzávetőleg 15-18 százalékát. A fennmaradó rész számos egyéb állapotra vezethető vissza, az emésztési problémáktól az izomgyulladásokon át a szorongásos zavarokig. Az infarktustól való félelem mégis sok ember számára annyira bénítóvá válik, hogy vagy felesleges sürgősségi ellátást keresnek, vagy – és ez a veszélyesebb változat – figyelmen kívül hagyják a fájdalmat, és túl sokáig várnak. Hogyan lehet tehát tudni, mi is történik valójában?
Próbálja ki természetes termékeinket
Mikor szívproblémáról van szó, és mikor nem?
Mielőtt felsorolnánk a leggyakoribb nem infarktus jellegű okokat, fontos megérteni, hogyan közelítenek az orvosok a mellkasi fájdalomhoz. Az első vizit alkalmával mindig megpróbálják kizárni az úgynevezett „nagy négyes" állapotokat – az infarktust, a tüdőembóliát, az aortadisszekcziót és a feszülő légmellet. Csak miután ezeket az életveszélyes állapotokat kizárták, kezdik keresni a kevésbé súlyos okokat. Az infarktus során jelentkező fájdalom jellemzően szorító jellegű, kisugárzik a bal karba, az állkapocsba vagy a hátba, és légszomj, hideg verejték vagy hányinger kíséri. A nem infarktus jellegű fájdalomnak ezzel szemben más karaktere van – éles, szúró, lokalizált, mozgásra vagy légzésre változik, és fizikai erőfeszítéssel nyilvánvaló összefüggés nélkül jöhet és mehet.
Természetesen ez a szabály sem abszolút. Vannak betegek, akik bármiféle fájdalom nélkül estek át infarktuson, és olyanok is, akiknél heves égő fájdalom mögött gyomorégés áll. Ezért érvényes az aranyszabály: bármilyen új, erős vagy visszatérő mellkasi fájdalom esetén mindig indokolt orvosi segítséget kérni. De mi történik azokban az esetekben, amikor a szív nem a bűnös?
Gastroesophagealis reflux és gyomorégés
Az infarktussal való összetévesztés egyik leggyakoribb esete. A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló savas tartalom olyan intenzív égő fájdalmat képes kiváltani a szegycsont mögött, hogy az emberek mentőt hívnak. A gastroesophagealis reflux betegség, rövidítve GERD, a felnőtt lakosság mintegy 20 százalékát érinti, és tünetei annyira átfednek a szívpanaszokkal, hogy még tapasztalt orvosoknak is EKG-t kell végezniük a megkülönböztetéshez. A fájdalom jellemzően égő jellegű, étkezés után, fekvő helyzetben vagy előrehajláskor rosszabbodik, és antacidok szedésére enyhül. Ha hasonló tünetek ismétlődnek, érdemes gasztroenterológussal konzultálni, és megfontolni az étrendben való változtatásokat.
Costochondritis – a mellkasi porcok gyulladása
Kevésbé ismert, de meglepően gyakori állapot. A costochondritis a bordák és a szegycsont közötti porcos összeköttetések gyulladása. A fájdalom éles, szúró és nagyon kellemetlen lehet – és pontosan ott lokalizálódik, ahol az emberek elképzelik, hogy „a szív fáj". Jellemző vonása, hogy a fájdalom rosszabbodik a mellkas megnyomásakor vagy a felsőtest mozgásakor. Az orvosok pusztán fizikális vizsgálattal diagnosztizálják – elég ujjal rányomni az érintett helyre, és a beteg azonnal felismeri, honnan ered a fájdalom. A kezelés pihenésből, gyulladáscsökkentő gyógyszerekből és fizioterápiából áll.
Pánikroham és szorongás
Azok, akik még soha nem éltek át pánikrohamot, nehezen tudják elképzelni, mennyire fizikailag valóságos lehet. Szívdobogás, mellkasi szorítás, légszomj, bizsergés a kézben, a közelgő halál érzése – mindezek a tünetek egy szorongásos roham során minden figyelmeztetés nélkül jelentkeznek, és percekig tarthatnak. A pánikrohamok az egyik leggyakoribb oka a „nem kardiális mellkasi fájdalom" diagnózissal járó sürgősségi látogatásoknak. Kutatások azt mutatják, hogy a szívproblémával gyanúsan felvett betegek akár egyharmada valójában szorongásos zavarban szenved. A helyes diagnózis ugyanakkor kulcsfontosságú – ezek a betegek nem kardiológiai ellátást igényelnek, hanem pszichoterápiát, esetleg gyógyszeres támogatást.
Mellhártyagyulladás – a pleura gyulladása
A mellhártya a tüdőt körülvevő vékony hártya, és amikor meggyullad – leggyakrabban vírusfertőzés, tüdőgyulladás vagy autoimmun betegség következtében – az általa okozott fájdalom összetéveszthetetlen. Éles, szúró, és légzéskor vagy köhögéskor jelentősen rosszabbodik. Éppen ez a légzéstől való függés fontos diagnosztikai kapaszkodó: a légzéssel változó fájdalom szinte soha nem ered a szívből. A kezelés a gyulladás okától függ – egyszerű gyulladáscsökkentő szerektől az antibiotikumokig vagy kortikoszteroidokig.
Izomfájdalom és mellkasfali sérülés
A bordaközi izmok túlterhelése vagy megrándulása, közvetlen ütés a mellkasra, de akár a túlzott köhögés vagy szokatlan fizikai aktivitás is okozhat olyan fájdalmat, amely első pillantásra szíveredetűnek tűnik. Klasszikus példa az intenzív edzés utáni helyzet – valaki hosszabb szünet után kezd el edzeni, másnap mellkasi fájdalommal ébred, és azonnal azt hiszi, hogy valami baj van. Valójában egyszerű izomfáradásról van szó. A mellkasi izomfájdalom tompa vagy görcsös, lokalizált, és mozgásra, nyomásra vagy nyújtásra reagál. Meleg, enyhe masszázs és esetleg vény nélkül kapható fájdalomcsillapító segíthet.
Kevésbé nyilvánvaló okok, amelyeket az orvosok nem hagynak figyelmen kívül
Néha a mellkasi fájdalom mögött olyan okok állnak, amelyekre egy laikus maga nem jönne rá. A Herpes zoster, közismert nevén az övsömör, intenzív égő fájdalmat okozhat a mellkas egyik oldalán még azelőtt, hogy a jellegzetes hólyagok megjelennének a bőrön. A betegség ebben a stádiumában lévő emberek nagyon gyakran infarktus gyanújával mennek a sürgősségire. Csak néhány nappal később, amikor a kiütés megjelenik, áll össze a kép. Az antivirális szerekkel való kezelés ugyanakkor éppen a korai stádiumban a leghatékonyabb, így a korai diagnózis közvetlen hatással van a betegség lefolyására.
Egy kevésbé nyilvánvaló okozó lehet az epehólyag-betegség is. Az epekövek vagy az epehólyag gyulladása a jobb bordaív alatt okoz fájdalmat, amely azonban kisugározhat a jobb vállba vagy akár a mellkas területére is. A fájdalom jellemzően zsíros étkezés után jelentkezik, és nagyon intenzív lehet. Hasonlóan lehet a panaszok forrása a nyelőcsőspazmus is – a nyelőcső hirtelen görcsösödése, amely szorító fájdalmat okoz a szegycsont mögött, szinte azonosat az infarktusossal, és amely ráadásul nitroglicerinre enyhül, amely egyébként szívbetegek számára rendelt gyógyszer. Ez természetesen még tovább bonyolítja a helyzetet.
Végül érdemes megemlíteni a pericarditis-t is, azaz az szívburok gyulladását – a szívet körülvevő zsák gyulladását. Bár szívszerkezetről van szó, a pericarditis nem infarktus, és teljesen másképpen kezelik. A fájdalom éles, fekvő helyzetben rosszabbodik, és előrehajláskor enyhül. EKG-val, echokardiográfiával és vérvizsgálatokkal diagnosztizálják.
Egy brünni negyvenes éveiben járó tanárnő esete, aki egy stresszes munkahét után heves mellkasi fájdalommal ment a sürgősségire, ezt nagyon jól szemlélteti. Az EKG rendben volt, a troponinok negatívak. Alapos vizsgálat után az orvosok megállapították, hogy GERD és pánikzavar kombinációjában szenved, amely éppen ebben az időszakban nyilvánult meg teljes mértékben először. Gasztroenterológushoz és pszichológushoz szóló ajánlással távozott – szívgyógyszerek nélkül.
Ahogy Dean Ornish amerikai kardiológus és népszerű egészségügyi könyvek szerzője mondja: „A szív hihetetlenül ellenálló szerv. Sok dolog, amely annak meghibásodásának tűnik, valójában más testrendszerek figyelemfelhívó kiáltása."
Éppen ez a perspektíva kellene, hogy megváltoztassa azt a módot, ahogyan a mellkasi fájdalomhoz viszonyulunk. Nem arról van szó, hogy a félelmet bagatellizáljuk – annak megvan a maga értelme, és valódi infarktus esetén életet menthet. Arról van szó, hogy megértsük: a test egy összetett rendszer, amelyben a különböző szervek és struktúrák átfednek egymással, kölcsönösen hatnak egymásra, és néha „átveszik a szót" szomszédaiktól. A mellkasi fájdalom olyan jel, amely figyelmet érdemel – de nem mindig jelenti a legrosszabbat. A helyes diagnózis, az orvos és a beteg türelme, valamint a hajlandóság arra, hogy az első gyanún túl is keressük az okot – ezek azok, amelyek végül enyhüléshez és valódi gyógyuláshoz vezetnek. És ez olyan üzenet, amelyet érdemes megjegyezni.
