Hogyan süssünk otthon babkát, és élvezzük egyedi ízét

Babka - a hagyományos recept visszatérése az otthon illatával

Néhány szó emlékeket hordoz magában. A „babka" ezek közé tartozik. Sokak számára a konyhából áradó édes tészta illatát idézi, a csokoládéval maszatos gyerekujjakat és a kakaós bögrék melletti nyugalmas pillanatokat. A kelet-európai eredetű csokoládés vagy fahéjas édes kalács, a babka, az utóbbi években újra népszerűvé vált – ezúttal nemcsak mint nosztalgikus csemege, hanem mint stílusos desszert is, amely megjelenik kávézókban, piacokon és minőségi pékáruk kedvelőinek otthoni pékségeiben.

Mi is az a „babka"?

A „babka" szó lengyelül és jiddisül „nagymamát" jelent. Ez elvezet minket a lényeghez – egy hagyományos édes kelt tészta, amely hasonlít a kuglófra vagy a bejglire, de vizuális struktúrájával és ízével is többet nyújt. Réteges tésztával rendelkezik, amely spirálba van tekerve, gyakran gazdag töltelékkel – leggyakrabban csokoládéval, dióval vagy fahéjjal. Pontosan a spirál az egyik fő ismertetőjegye – a babka nemcsak ízletes, hanem esztétikailag is lenyűgöző.

Ez az édesség a kelet-európai zsidó közösségekből származik, ahonnan a migráció révén eljutott Izraelbe és az Egyesült Államokba is. Ott modern újjáéledést élt meg, különösen a pékeknek köszönhetően, akik a klasszikus receptet a jelenlegi ízlésekhez igazították, és különféle új összetevőket adtak hozzá – például tahinit, sós karamellt vagy pisztáciát. A hagyományosról a modernre való átmenet Európában is zajlik, ahol a babka nemcsak a pékek körében válik trenddé, hanem a visszatérés egyszerűségének szimbólumává is.

Babka mint a lassú sütés szimbóluma

Abban az időben, amikor a legtöbb desszert gyors recepteken és félkész termékeken alapul, a babka visszatérést hoz a türelemhez. Az elkészítése időt igényel – a tésztát kelni hagyjuk, majd kinyújtjuk, alaposan megtöltjük, megcsavarjuk és formába helyezzük, ahol újra kel. Ez a folyamat azonban nem akadály, hanem a varázs része.

Hasonlóan a házi kenyérhez, itt is több az eredmény, mint egy étel – ez egy rituálé. Valakinél minden vasárnap sütnek babkát, máshol csak ünnepi alkalmakra. Mindenesetre összeköti az embereket az asztal körül. És éppen ebben rejlik az ereje. Nemcsak édesség, hanem történetek és emlékek hordozója is.

Emlékszel arra a pillanatra, amikor gyermekként a sütő mellett álltál, és vártad, hogy a nagymama babkája megsüljön? A tészta megemelkedett, a vaj illatozott, és te türelmetlenül vártad, mikor lesz kész. És aztán az első szelet – még forró, finoman ropogós a széleken, de belül puha és olyan édes, hogy lehetetlen volt megállni egy szeletnél.

Fenntarthatóbb megközelítés a sütésben is

Napjainkban, amikor egyre többet beszélünk a fenntarthatóságról, az ökológiáról és a helyi alapanyagokhoz való visszatérésről, a babka ebből a szempontból is helyet kap. Nem igényel egzotikus összetevőket – kiváló minőségű vaj, kakaó, liszt, tojás és egy kis cukor elegendő ahhoz, hogy felejthetetlen ízt teremtsünk. És ha az összetevőket ökológiai gazdálkodásból vagy közvetlenül helyi termelőktől szerezzük be, a babka közelebb kerül az úgynevezett „slow food" kultúra ideáljához.

Ráadásul ez egy olyan péksütemény, amely nem pazarol. Ha marad belőle, másnap is ugyanolyan jó ízű – sőt, néha még jobb is. Sokan állítják, hogy a babka olyan, mint a bor – időre van szüksége, hogy kifejlődjön minden ízrétege. Egy pirított szelet vajjal reggelire ugyanolyan finom, mint egy frissen sült sütemény kávé mellé.

Házi babka: visszatérés a konyhába

A házi sütés varázsa nemcsak az ízben rejlik, hanem a folyamatban is. A babka elkészítése terápiás lehet – a tésztadagasztástól a végső spirális tekerésig. Kéz a tésztában, a csokoládé illata, a lassú kelés és az eredmény várása teret ad a megállásra a gyors világban.

És ami még jobb – a babka meglepően rugalmas. A klasszikus csokoládés mellett tölthető például:

• Diós pasztával dióból vagy mogyoróból
• Fahéjjal és nádcukorral
• Narancshéjjal és kardamommal
• Almás keverékkel mazsolával
• Sós változatban spenóttal és sajttal

És pontosan ebben a változatosságban rejlik a jelenlegi vonzereje. Mindenki a saját ízlésére szabhatja a babkát – az évszak, az ízek és a rendelkezésre álló alapanyagok szerint.

Babka a mai gasztronómiában

Nem véletlen, hogy a babka ma számos modern pékség és bisztró kínálatában megtalálható. Kiváló minőségű alapanyagok, modern dizájn és játékos hozzáállás a hagyományos receptekhez új közönséget hoz számára. Megjelenése fotogén – a töltelékkel teli spirálok, aranyszínű szín és fényes felület ideális desszerté teszi, nemcsak kóstolásra, hanem megosztásra is.

Számos metropoliszban – Tel-Avivtól Koppenhágáig – a babka nemcsak a gyökerekhez való visszatérés, hanem a kulináris kreativitás szimbóluma is lett. És a cseh környezetben? Lassan, de biztosan megjelenik. Számos kisebb pékség, amely a tisztességes gyártásra és minőségi pékárukra összpontosít, beilleszti kínálatába. Prágában található csokoládé- és fahéjas babka, néha még cseh elemekkel is – például szilvalekvárral vagy túróval.

Idézzük Dan Leopard brit pék szavait, aki a babkáról írt: „A sütés egy módja annak, hogy szavak nélkül mondjunk valamit. A babka azt mondja: szeretlek, emlékszem, meg akarom osztani." És pontosan a megosztás áll ennek az édességnek a középpontjában. Nemcsak az asztalnál osztozunk rajta, hanem receptként, emlékként és hagyományként is.

Bár úgy tűnhet, hogy a szuperélelmiszerek és nyers desszertek korában a babka visszalépést jelent, az ellenkezője igaz. Ez egy lépés a gyökerekhez, az őszinte ízhez, a valódi élvezethez.

Amikor valaki úgy dönt, hogy a szombat délelőttöt babkasütésre szánja, az nemcsak egy desszertről szól. Ez a lassítás, az alkotás és a szívből jövő figyelem szándéka. Akár családnak, barátoknak, akár csak saját magadnak sütöd, az eredmény mindig több, mint egy édes kenyér. Ez egy történet. És ez csokoládé illatú.