Multitasking és annak hatása a mentális egészségre és a munkahelyi teljesítményre

Multitasking - az eredményesség illúziója a modern világban

A mai rohanó világban a multitasking fogalma a produktivitás szinonimájává vált. Munkahirdetésekben gyakran találkozunk azzal a követelménnyel, hogy „képes legyen egyszerre több feladatot kezelni", és a hétköznapi beszélgetések során a multitasking gyakran csodálatra méltó képességként jelenik meg. De mi is valójában a multitasking, mi az igazi jelentése, és hogyan működik az emberi agy, amikor több tevékenységet próbál egyszerre elvégezni?

Míg a technológiák, mint az okostelefonok és számítógépek gond nélkül képesek multitaskingra, embereknél a helyzet kicsit bonyolultabb. Bár sokan azt hiszik, hogy képesek egyszerre több feladaton dolgozni, a tudományos kutatások ismételten azt mutatják, hogy az emberi multitasking valójában inkább mítosz, mint működő stratégia.

Mi a multitasking és miért szeretjük annyira?

A multitasking fogalma eredetileg a számítástechnikából származik. Azt a képességet jelenti, hogy egy számítógép több műveletet is egyszerre végezhet. Amikor ez a kifejezés átkerült a köznyelvbe, az ember azon képességének jelölésére kezdték használni, hogy több feladatot végez egyszerre – például e-mailt ír, miközben telefonál, és közben a közösségi média híreit is követi.

Első pillantásra ez ideális módnak tűnik arra, hogy kevesebb idő alatt több munkát végezzünk el. Egy kultúrában, amely gyakran jutalmazza a tempót és a teljesítményt, a multitasking a hatékonyság bizonyítékává vált. Az emberek hatékonyabbnak, fontosabbnak és produktívabbnak érzik magukat. Azonban a pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a valódi koncentráció hatása gyakran éppen az ellenkezője.

Multitasking az emberi agyban - hogyan (nem) működik?

Az agy nem úgy van tervezve, hogy egyszerre több tudatos feladatot dolgozzon fel. Amit a gyakorlatban emberi multitaskingnak neveznek, az inkább a figyelem gyors váltogatása az egyes tevékenységek között. És ez a váltogatás rendkívül megterhelő – mind energetikailag, mind időben.

A Stanford Egyetem tanulmánya szerint azoknak az embereknek, akik megpróbálnak multitaskolni, rosszabb a képességük a lényegtelen információk kiszűrésére, hosszabb ideig tart számukra a feladatok közötti váltás, és gyakrabban követnek el hibákat. Más szóval, amikor megpróbálunk egy munkával kapcsolatos e-mailt írni, miközben a kollégánkkal csetelünk, az eredmény gyakran kevésbé minőségi munka és magasabb stresszszint.

Ezt erősíti meg az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatása is, amely megállapította, hogy két mentális feladat közötti váltásnál az ember akár a produktív idejének 40%-át is elveszítheti. Tehát ahelyett, hogy időt takarítanánk meg, valójában elveszítjük azt, és ráadásul nagyobb kockázatot jelent a mentális kimerültség.

Példák a mindennapi életből

Gondoljunk csak egy hétköznapi helyzetre: ülünk a számítógép előtt, válaszolunk az e-mailekre, néhány percenként rápillantunk a mobilra, hogy írt-e valaki, és közben megpróbálunk még egy online meetinget is elérni. Az eredmény az, hogy nem sokra emlékszünk a megbeszélésből, elfelejtjük csatolni a fontos mellékletet az e-mailhez, és ahelyett, hogy időt spórolnánk, kimerültséggel zárjuk a napot.

És most képzeljünk el egy másik forgatókönyvet. Képzeljük el a sofőrt, aki vezetés közben telefonál – még ha kihangosítóval is. A brit Royal Society for the Prevention of Accidents tanulmánya szerint a vezetés közbeni telefonálás lassítja a reakcióidőt, még inkább, mint az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés. Ez egy ijesztő, de beszédes példa arra, hogy az emberi agy valóban nem képes hatékonyan megosztani a figyelmet két megterhelő tevékenység között.

Miért hisszük tehát, hogy képesek vagyunk a multitaskingra?

A válasz egy része abban rejlik, hogy számunkra hatékonynak tűnik. Az emberi agy ugyanis úgy van kialakítva, hogy észrevegye az eredményeket, nem feltétlenül a minőséget. Képesek vagyunk egyszerre több egyszerű, mechanikus feladatot feldolgozni (például zenét hallgatni és ruhát hajtogatni), de amint mélyebb koncentrációt igénylő tevékenységekről van szó, a multitasking lelassít bennünket.

Egy másik probléma, hogy a multitaskingot gyakran összekeverjük a gyors figyelemváltással, ami az agy számára a produktivitás illúzióját kelti. Ahogy Earl Miller neurológus az MIT-ről mondja: „Az agy nem arra lett teremtve, hogy multitaskingoljon. A feladatok közötti váltás megterhelő, és gyakran nem is vesszük észre, mennyire kimerít bennünket."

Multitasking a munkahelyi környezetben

Az irodai kultúrában a multitaskingot gyakran kulcskészségnek tekintik. Az embereket arra ösztönzik, hogy egy órán belül kezeljék az e-maileket, megbeszéléseket, telefonhívásokat és Slack üzeneteket. Az eredmény a stressz, a kiégés és a munka minőségének csökkenése. Néhány vállalat már kezdi ezt észrevenni, és bevezeti az úgynevezett „mély munka" blokkokat, amikor az alkalmazottak zavartalanul foglalkozhatnak egyetlen feladattal.

Érdekes példa a német SAP szoftvercég, amely „csendet időszakokat" vezetett be, amikor tilos találkozókat szervezni vagy e-mailekre válaszolni. Az alkalmazottak így valóban tudnak koncentrálni. Az eredmény nemcsak a munka hatékonyságának növekedése, hanem a jobb lelki közérzet is.

Emberi multitasking vs. technológia

Míg egy számítógép képes egyszerre frissítést futtatni, zenét lejátszani és dokumentumot megnyitni, az emberi agy másképp működik. Korlátozott a munkamemóriája, és érzékenyen reagál a megszakításokra. Minden figyelemváltás megköveteli, hogy az agy „kitisztítsa" az előző információt, és újjal helyettesítse – ami időt és mentális erőt igényel.

Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbé válik az úgynevezett monotasking – az a képesség, hogy egy adott időben csak egy feladatra összpontosítsunk. Ezt a megközelítést támogatják olyan alkalmazások is, amelyek blokkolják a zavaró tényezőket, mint például a Forest vagy a Freedom. A felhasználó beállíthat egy időblokkot, amely alatt nem férhet hozzá a közösségi hálózatokhoz vagy más zavaró weboldalakhoz. Az eredmény több elvégzett feladat és alacsonyabb túlterheltség érzés.

Hogyan tanuljunk meg multitasking nélkül dolgozni?

A munkához és a mindennapi tevékenységekhez való hozzáállás megváltoztatása kihívást jelenthet, de kifizetődő. Kezdje azzal, hogy a napot blokkokra osztja, és minden blokkban csak egy tevékenységre koncentrál. Ha üzenetet ír, ne olvassa közben az e-maileket. Ha telefonál, kerülje az internetböngészést.

Jó segítő lehet a Pomodoro-technika – 25 percig maximális koncentrációval dolgozik, majd 5 perc szünetet tart. Ez a ritmus segít a magas koncentráció fenntartásában anélkül, hogy túlterhelné magát.

És ha a multitasking csábít a pihenőidők alatt, próbáljon ki egy egyszerű szabályt: tegye a dolgokat teljes figyelemmel. Eszik? Ne küldjön közben SMS-t. Sétálni megy? Ne válaszoljon közben a munkahelyi e-mailekre.

Multitasking és az egészséges életmód

Érdekes, hogy a multitasking és az életmód közötti kapcsolat fizikai és mentális egészségünkre is kihat. Az állandó váltás a feladatok között növeli a kortizol szintjét – a stresszhormont. Ez fáradtsághoz, alvászavarokhoz és fokozott szorongásos zavarok kockázatához vezethet.

Az egészséges életmód tehát nemcsak az étkezésről és a mozgásról szól, hanem arról is, hogyan bánunk a figyelmünkkel. A tudatos figyelem és az „itt és most" képessége a lelki jólét egyik pillérének bizonyul. Innen ered a mindfulness, a meditáció vagy a digitális detox népszerűsége is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor az emberek csökkentik a zavaró tényezők mennyiségét, és teljes figyelemmel kezdenek el foglalkozni a dolgokkal, nemcsak a teljesítményük javul, hanem az életminőségük is – a munkában, a kapcsolatokban és önmagukkal való kapcsolatban is.

Abban az időben, amikor a multitasking szükségszerűségnek tűnik, a legnagyobb kihívás – és egyben a legnagyobb előny – lehet az értesítések kikapcsolása, tíz megnyitott fül bezárása és egyetlen dologra való összpontosítás. És éppen ebben rejlik az igazi hatékonyság művészete.