Mely szobanövények tisztítják valóban a levegőt
Szinte mindenki, aki valaha is gondolkodott otthona levegőminőségének javításán, ugyanabba a tanácsba botlott: szerezzen szobanövényeket. Az internet tele van cikkekkel, amelyek azt ígérik, hogy néhány virágos cserép a nappalijából tiszta hegyi levegőjű paradicsomot varázsolja. De vajon igaz ez? És ha igen, mely növények tisztítják valóban a levegőt – és melyek csupán szép dekorációk, komolyabb funkció nélkül?
Ezekre a kérdésekre a válasz bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Az elmúlt néhány évtizedben meglepően sok kutatás gyűlt össze ebben a témában, és következtetéseik nem mindig olyan egyértelműek, mint ahogyan a zöld belterek hívei szeretnék állítani. Nézzük meg az egészet kendőzetlenül.
Próbálja ki természetes termékeinket
Honnan ered a növények levegőtisztító képességéről szóló mítosz?
Az egész történet 1989-ben kezdődött, amikor a NASA közzétett egy tanulmányt, amely a növények azon képességét vizsgálta, hogy zárt terekben képesek-e eltávolítani a mérgező anyagokat. A kutatást eredetileg az űrállomások levegőtisztító rendszereinek fejlesztésére szánták, ahol a légkeringés gyakorlatilag nem létezik. A tudósok különböző növényfajokat teszteltek hermetikusan lezárt kamrákban, és azt találták, hogy némelyikük képes felszívni olyan káros anyagokat, mint a benzol, a formaldehid vagy a triklór-etilén.
A tanulmány eredményei gyorsan elterjedtek a populáris médiában, és önálló életre keltek. Csakhogy ami egy néhány literes laboratóriumi kamrában működött, az nem feltétlenül fejt ki ugyanolyan hatást egy húsz négyzetméteres nappaliban, ahol az ablakok nyitva vannak és huzat fúj. Éppen itt kezdődik a probléma. Az eredeti NASA-tanulmány és az azt követő kutatások áttekintése, amelyet a National Geographic foglal össze, azt mutatja, hogy a laboratóriumi eredmények közvetlen átültetése a valódi otthoni környezetbe legalábbis túlzó volt.
A Journal of Exposure Science & Environmental Epidemiology szakfolyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány még tovább ment. A philadelphiai Drexel Egyetem kutatói kiszámolták, hogy ahhoz, hogy a növények hatékonyan tisztítsák a levegőt egy átlagos szobában, körülbelül 680 darabot kellene elhelyezni bennük – és ez csupán ahhoz elegendő, amit tíz percre nyitott ablakkal el lehet érni. Ez a szám némileg elkedvetlenítő, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szobanövények teljesen haszontalanok beltérben.
Mely növényeknek van bizonyítottan mérhető hatásuk?
A fenti fenntartások ellenére léteznek olyan fajok, amelyeknél a tudomány legalább bizonyos mértékű beltéri levegőminőség-befolyásoló képességet igazolt. Nem csodákról van szó, hanem olyan növényekről, amelyek megfelelő körülmények között többet tesznek, mint hogy csupán szépen néznek ki.
Az ördögborostyán (Epipremnum aureum), más néven pothos vagy aranylotusz, régóta az egyik leggyakrabban emlegetett faj. Igénytelen, gyorsan növekszik, és laboratóriumi tesztekben bizonyította, hogy képes felszívni a formaldehydet, amely általánosan felszabadul a bútorokból, padlóburkolatokból vagy tisztítószerekből. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a krotón vagy a klorofitum (Chlorophytum comosum), amelyet köznyelvben pókvirágnak is neveznek. Ez utóbbi egyébként az eredeti NASA-tanulmány egyik sztárja volt.
Érdekes kategóriát alkotnak azok a növények, amelyek nem felszívással, hanem másképpen dolgoznak – konkrétan azzal, hogy növelik a levegő páratartalmát. A szobai fikusz (Ficus benjamina) vagy a különböző pálmafajok, mint az arékpálma (Dypsis lutescens), segítenek fenntartani az optimális páratartalmat, amelynek a jól fűtött lakásokban 40 és 60 százalék között kellene lennie. A túl száraz levegő ugyanis önmagában nyálkahártya-irritációt, fáradtságot okoz és rontja a koncentrációt – így ez a közvetett funkció is értékes.
Különös figyelmet érdemel a szanszeviéria (Sansevieria trifasciata), közismert nevén anyósnyelv vagy kígyónövény. Ez az igénytelen szukkulens egyedülálló abban, hogy a legtöbb növénnyel ellentétben éjjel is végez fotoszintézist, és sötétben termel oxigént. Emiatt hagyományosan a hálószobába ajánlják. A tudomány ezt a tulajdonságot megerősíti, bár a termelt oxigén mennyisége az egész szoba összefüggésében elhanyagolható. Mindazonáltal – ha hálószobai növényt keres, a szanszeviéria logikus választás.
Hasonló éjszakai aktivitással büszkélkedhet az aloe vera is, amely ráadásul a formaldehid és a benzol felszívásában bizonyított hatású növények közé tartozik. Bónuszként gyakorlatiasan is hasznosítható – az aloe vera leveleiből kinyert gél bevált szer kisebb égési sérülésekre vagy bőrirritációra.
A szakirodalomban a jelöltek között visszatérően szerepel a kanalas virág (Spathiphyllum), magyarul leggyakrabban szárnyasliliomként emlegetett növény. Ez az elegáns, fehér virágú növény a NASA-tanulmányban a legjobban teljesítők közé tartozott, és több típusú illékony szerves vegyület (VOC) felszívásában is bizonyított képességet mutatott. Emellett virágzik, viszonylag igénytelen, és jól tűri a félárnyékot is – ami ideális jelöltté teszi fürdőszobákba vagy folyosókra.
Mely növények nem tisztítják a levegőt – és miért rendben van ez
Őszintén meg kell mondani, hogy a közönséges szobanövények túlnyomó többségének nincs mérhető hatása az otthon levegőminőségére. Az ablakpárkányon álló kaktusz, az asztalon lévő orchidea vagy a sarokba helyezett bonsai esztétikai szempontból kiváló választás, de a levegőtisztítással nemigen boldogulnak. Ez nem jelenti azt, hogy feleslegesek – csupán reális elvárásokat kell támasztani velük szemben.
Szemléletes gyakorlati példa Markéta esete, egy harmincéves brünni grafikusnő, aki két évvel ezelőtt egy egész szobanövény-gyűjteményt szerzett be azzal a céllal, hogy javítson a panellakásában lévő levegő minőségén. „Különböző fajtákat vettem, rengeteg cikket elolvastam, és vártam, hogy a lakás levegője jelentősen javuljon. Végül rájöttem, hogy a legnagyobb különbséget a rendszeres szellőztetés és egy párásító tett – de a növények megmaradtak, és szeretem őket szépségükért és a nyugalomért, amit a lakásba hoznak."
Markéta története valójában meglehetősen tipikus. A szakemberek is egyetértenének vele. Ahogy Bill Wolverton biológus és tudományos ismeretterjesztő, az eredeti NASA-tanulmány egyik alkotója megjegyezte: „A növények nem helyettesítik a szellőztetést, de kiegészíthetik azt." Más szóval – ha csodákat várunk a növényektől, csalódni fogunk. De ha a beltéri közérzet javításának egyik eszközeként tekintünk rájuk a sok közül, megvan a helyük.
Vannak olyan növények is, amelyek bizonyos körülmények között inkább árthatnak. A repkény (Hedera helix) ugyan a NASA-tanulmányban nagyon jól szerepelt, de levelei és bogyói mérgezőek – gyerekek és háziállatok számára egyaránt. Hasonlóképpen óvatosnak kell lenniük az allergiásoknak egyes virágzó fajokkal, amelyek pollent bocsáthatnak ki és súlyosbíthatják az allergia tüneteit. Ebben az esetben tehát: a háztartás összetételére figyelemmel válasszunk.
Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a szobanövényekből
Ha tehát a növények nem csodálatos levegőtisztítók, miért tartsunk egyáltalán szobanövényeket? A válasz kisebb, de valóságos előnyök kombinációjában rejlik, amelyek együttesen értelmet nyernek. A növények növelik a levegő páratartalmát, bizonyos mennyiségű káros anyagot képesek felszívni, oxigént termelnek, és – ami nem elhanyagolható – bizonyítottan pozitív hatással vannak a pszichére. A kutatások ismételten megerősítik, hogy a zöld növények jelenléte beltérben csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és növeli a produktivitást. A Journal of Physiological Anthropology folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a szobanövényekkel való interakció valóban csökkenti mind a fiziológiai, mind a pszichológiai stresszt.
Ha tehát a legtöbbet szeretné kihozni a növényekből, érdemes néhány gyakorlati elvet követni:
- Válasszon bizonyított hatású fajokat – a szárnyasliliom, az ördögborostyán, a szanszeviéria vagy az aloe vera biztos választás
- Ügyeljen a növények egészségére – a beteg vagy rosszul ápolt növény semmilyen funkciót nem tölt be, sőt penészforrás lehet
- Kombinálja a növényeket a szellőztetéssel – egyetlen növény sem helyettesíti a rendszeres levegőcserét
- Igazítsa a választást a helyiséghez – a fürdőszobába más fajok valók, mint a hálószobába vagy a konyhába
- Gondoljon a biztonságra – ha gyerekek vagy állatok élnek otthon, ellenőrizze a kiválasztott faj mérgezőségét
Különösen fontos a talaj és a gyökerek gondozása. A túlöntözött föld penészek melegágya lehet, amelyek éppen ellenkezőleg rontják a szoba levegőjét. A szakemberek ezért jó vízelvezető képességű, minőségi szubsztrátumok használatát ajánlják, és azt, hogy ne öntsük túl a növényeket – ebben az esetben a kevesebb valóban több.
Azok számára, akik még tovább szeretnének menni, léteznek úgynevezett aktív biofilterek is – olyan rendszerek, amelyek növényeket ventilátorral és speciális szubsztrátummal kombinálnak, és valóban mérhető mennyiségben képesek szűrni a levegőt. Ezek a rendszerek egyelőre inkább kísérleti fázisban vannak, de az úgynevezett zöld falakkal (living walls) kapcsolatos kutatások ígéretes eredményeket mutatnak. Ez a biológia, a design és az ökológia lenyűgöző metszéspontja, amely a jövőben megváltoztathatja azt, ahogyan a beltéri zöldfelületekre gondolunk.
A szobanövények és a levegőtisztítás valósága tehát az, hogy a valóság árnyaltabb az internetes mítosztól. A növények nem ipari levegőtisztítók – hanem élő szervezetek, valóságos, bár szerényebb előnyökkel. És talán ez így van rendjén: a természetnek nem azért van helye a nappaliban, hogy megoldja a problémáinkat, hanem azért, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy részei vagyunk. És ez olyan ok, amelynek igazolásához semmiféle tudományos kutatásra nincs szükség.
