Plogging avagy hogyan fussunk és takarítsuk meg a természetet
Képzelje el, hogy elindul a szokásos reggeli futásra, és nemcsak egy adag endorfinnal tér haza, hanem egy táskával teli összegyűjtött szeméttel is, amelyet útközben szedett fel. Pontosan erről szól a plogging – ez a sporttrend, amely az elmúlt években meghódítja a parkokat, erdőket és városi utcákat szerte a világon. Szó sincs áldozatról vagy extra teherről. Épp ellenkezőleg, sok lelkes követője azt állítja, hogy ez a kombináció azt az érzést adja nekik, hogy mozgásuknak a saját kondíciójukon túlmutató értelme van.
A plogging szó a svéd plocka upp (felszedni) és az angol jogging összeolvasztásából született. Az ötlet Svédországban keletkezett, 2016 körül, amikor Erik Ahlström stockholmi futásai során elkezdett szemetet gyűjteni. Az elképzelés gyorsan terjedt a közösségi médián keresztül, és ma már minden kontinensen vannak plogging-közösségek. Becslések szerint 2020-ra több mint kétmillió ember kapcsolódott be különféle plogging-eseményekbe, több mint száz országban. Nem csoda – olyan tevékenységről van szó, amely nem igényel különleges felszerelést vagy belépési díjat, mégis kétféle hasznot hoz egyszerre.
Próbálja ki természetes termékeinket
Miért több a plogging egy divatos hóbortná
A szkeptikusok azt vethetik fel, hogy ez csupán egy újabb ökológiai trend, amely gyorsan jön és gyorsan el is múlik. A plogging mögött azonban már közel egy évtized áll, és népszerűsége inkább növekszik, mintsem csökkenne. Az ok egyszerű: egyszerre több szinten is működik.
A fizikai aktivitás szempontjából a plogging meglepően megterhelőbb, mint amilyennek látszik. Az ismétlődő előrehajlások, guggolások és a szemétgyűjtés közbeni tempóváltások olyan izmokat mozgatnak meg, amelyek a klasszikus, egyenletes futás során kimaradnak. A futás és a gyors lefelé nyúlások váltakozása tulajdonképpen egy funkcionális edzés formája, amely az egész testet megdolgoztatja. Tanulmányok és fitnesz-szakértők megerősítik, hogy egy óra plogging körülbelül 50 kalóriával többet éget el, mint az ugyanolyan hosszú, szemétgyűjtés nélküli kocogás. Ez nem elhanyagolható szám, ha figyelembe vesszük, hogy a sportolás közben még ökológiai haszon is keletkezik.
A mentális egészség szempontjából szerepet játszik az úgynevezett purpose-driven exercise – vagyis a tudatos szándékkal végzett mozgás. A pszichológusok régóta felhívják a figyelmet arra, hogy a proszociális vagy környezeti dimenziót hordozó tevékenységek növelik az általános elégedettséget és a célszerűség érzését. Más szóval, ha az ember tudja, hogy reggeli futása tisztább környezethez járul hozzá, a motiváció könnyebben fenntartható, mint a „csak magamért" végzett mozgás esetén.
Aztán ott van a szociális aspektus. A plogging-csoportok organikusan alakulnak – parkokban, közösségi médiában, a Meetup vagy a Strava alkalmazásokon keresztül. Az emberek összegyűlnek, megosztják az útvonalakat, versenyeznek az összegyűjtött szemét mennyiségében, fényképezik a váratlan leleteket. Barátságok és közösségek szövődnek, amelyek közös nevezője az a gondoskodás, amelyet az emberek az élőhelyük iránt éreznek.
Ahogy a mozgalom svéd alapítója, Erik Ahlström egyszer mondta: „Nem akarjuk megmondani az embereknek, mit tegyenek. Csak meg akarjuk mutatni, hogy egy kis tett nagy hatást érhet el."
Hogyan válasszunk plogging-útvonalat, és mire kell felkészülni
A plogging egyik legnagyobb előnye az elérhetősége – mindenki szinte bárhol összeállíthat magának egy útvonalat. Ennek ellenére vannak helyek, ahol érdemes kezdeni, és tippek, amelyek jelentősen kellemesebbé tehetik az első élményt.
Az ideális plogging-útvonalak oda vezetnek, ahol ténylegesen előfordulnak a szemétek. Ez nem hangzik túl romantikusan, de igaz. Városszéli parkok, folyók menti kerékpárutak, lakótelepek melletti erdei utak vagy tavak és víztározók partjai – ezek azok a helyek, ahol a szemét felgyülemlik, és ahol összegyűjtésének a legnagyobb értelme van. Ezzel szemben a gondozott városközpontokban vagy a jól felügyelt turistaútvonalakon általában jobb a helyzet.
Jó gyakorlati példa Prága, ahol a plogging-közösség rendszeresen tisztítja a Vltava menti útvonalakat, a Divoká Šárka területét vagy a Prokopské údolí környékét. Hasonló csoportok működnek Brnoban, Ostravában vagy Olomoucban is. Ha valaki nem akar azonnal szervezett csoporthoz csatlakozni, elég kinyitni a térképet, kiválasztani egy 5–10 kilométeres útvonalat, és elindulni.
A felszerelés tekintetében semmi bonyolultról nincs szó:
- Kesztyű – vékony gumi- vagy munkakesztyű, amely megvédi a közvetlen érintkezéstől a szeméttel
- Szatyor vagy táska – ideálisan újrahasznosítható vagy többször használható zacskó
- Fogó vagy csipesz – megkönnyíti a gyűjtést anélkül, hogy mélyen előre kellene hajolni, különösen hálás lesz érte az, akinek hátproblémái vannak
- Megfelelő cipő – jó tapadású futócipő, mivel a plogging gyakran terepen is vezet
Minden kezdőnek felmerül a kérdés: mi legyen az összegyűjtött szeméttel a túra végén? A legegyszerűbb, ha az összeszedett hulladékot a legközelebbi szemétgyűjtőhöz vagy konténerhez visszük. Nagyobb rendezvényeken a szervezők előre egyeztetnek a helyi önkormányzattal az elszállításról vagy a konténerek kölcsönzéséről. Sok település örömmel fogadja és aktívan támogatja az ilyen együttműködést.
Az útvonal tervezésekor érdemes online forrásokat is felhasználni. A Litterati platform például lehetővé teszi az összegyűjtött szemét lefényképezését és geolokációs megjelölését, ezáltal egy globális szennyezési adatbázis jön létre. Hasonlóan működik a cseh Ukliďme Česko kezdeményezés, amely feltérképezi a szemétszennyezett helyeket, és koordinálja az önkéntes akciókat az egész köztársaságban. Mindkét platform kiváló kiindulópontként szolgálhat az útvonal kiválasztásához és a szélesebb közösségbe való bekapcsolódáshoz.
A ploggingnak megvan a maga szezonális logikája is. A tavasz és az ősz a legtermékenyebb szemétgyűjtési szempontból – a tél után a réteken és a bokrokban előkerül minden, amit a hó elrejtett, a tél előtt pedig jó alkalom a természet felkészítése a hideg hónapokra. A nyári plogging vízfelületek mentén sajátos jelleggel bír, mivel a tavak és víztározók közelében felgyülemlik a piknikekből és nyári rendezvényekből származó szemét. A téli plogging kevésbé népszerű, de annál intenzívebb fizikai megterhelés szempontjából – a havas körülmények és a csúszós terep új dimenziót ad az egész tevékenységnek.
Azok számára, akik még tovább szeretnének menni, lehetőség van a plogging más szabadtéri tevékenységekkel való ötvözésére. A kerékpáros plogging – amelyet néha plogcyclingnak neveznek – ugyanazon az elven működik, csak gyorsabb tempóban és hosszabb útvonalakon. A túrázás közbeni plogging, vagyis a szemétgyűjtés nyugodtabb gyaloglási tempóban, gyermekes családok vagy idősebb korosztály számára is hozzáférhető, akik a futást előrehajlásokkal kombinálva nem bírnák. A gyerekek egyébként meglepő lelkesedéssel fogadják ezt a tevékenységet – számukra ez egy kalandos játék, amelynek eredménye saját szemmel is látható.
Érdekes példa Japánból származik, ahol létezik egy hasonló hagyomány, a soji – a közterületek takarítása a közösség iránti tisztelet jeleként. A japánok rendszeresen takarítják otthonuk, iskolájuk és munkahelyük környékét, mindenféle külső kényszer nélkül. A plogging ebben az értelemben nem jelent semmi újat – tulajdonképpen egy régi gondolat modern, sportos formája, miszerint a közös tér gondozása természetes része a közösségi életnek.
A plogging körüli közösség természetes módon támogatja a fenntartható életmód iránti szélesebb érdeklődést is. Azok, akik rendszeresen gyűjtenek szemetet, egyre inkább odafigyelnek arra, hogy mit is szednek össze tulajdonképpen. Műanyag palackok, cigarettacsikkek, gyorséttermek csomagolóanyagai – a statisztikák újra és újra azt mutatják, hogy ezek a leggyakoribb hulladéktípusok a természetben. A fogyasztói magatartás következményeivel való napi érintkezés arra készteti sok plogger-t, hogy újragondolja saját vásárlási szokásait, ökológiai alternatívákat kezdjen használni, vagy érdeklődjön a zero waste otthoni szemlélet iránt. A plogging tehát nem csupán fizikai tevékenység – egyben egy módja annak, hogy mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki a természeti környezettel.
Nem szükséges ehhez ökológiai aktivistának lenni, sem az összes fenntarthatósági tanúsítványban jártasnak lenni. Elég kesztyűt és szatyrot fogni, és kimenni. Minden összeszedett szemét egy konkrét, kézzel fogható eredmény, amelyet sem megkérdőjelezni, sem figyelmen kívül hagyni nem lehet. És éppen ez az egyszerűség és közvetlenség az egész mozgalom talán legnagyobb ereje – abban a korban, amikor az ökológiai témák gyakran elvesznek az elvont számokban és a távoli katasztrófákban, a plogging valami egészen mást kínál: egy azonnali, látható és örömteli módot arra, hogy hozzájáruljunk a változáshoz pontosan ott, ahol élünk és mozgunk.
A következő hétvégén, amikor azon gondolkodik, merre induljon futni, talán érdemes magával vinni egy extra szatyrot. Az eredményt még azelőtt látni fogja, hogy hazaér.
