# Co způsobuje změny chuti a čichu v těhotenství Změny chuti a čichu patří mezi nejčastější příznak
Még múlt héten a reggeli kávé az egyik nélkülözhetetlen napi rituálé volt. Ma már pusztán az aromájának érzékelése rosszullétet okoz és azonnali menekülést a konyhából. Ha ez ismerősnek tűnik, nem vagy egyedül – és biztosan nem képzelődsz. Az ízérzékelés és a szaglás változásai terhesség alatt a terhesség egyik leggyakoribb, ugyanakkor legkevésbé tárgyalt kísérőjelenségei közé tartoznak, holott a leendő anyák túlnyomó többsége tapasztalja őket.
A tudomány egyértelmű magyarázatot lát mögötte: a megtermékenyítés első napjától bekövetkező drámai hormonális átalakulások alapvetően befolyásolják, hogyan dolgozza fel az agy az érzékszervi ingereket. Tehát nem szeszélyről vagy túlérzékenységről van szó – ez egy fiziológiai folyamat, amelynek mély evolúciós értelme van. És pontosan ezért érdemes megérteni.
Próbálja ki természetes termékeinket
Mi történik valójában a szervezetben, és miért lesznek hirtelen annyira mások az érzékek
Közvetlenül a fogantatás után a szervezetet elárasztja a humán koriongonadotropin, röviden hCG – az a hormon, amely a terhességi teszt pozitív eredményéért is felelős. Szintje az első trimeszterben meredeken emelkedik, és körülbelül a nyolcadik-tizedik héten éri el csúcsát. Éppen ezt az anyagot tartják a szagokra való túlérzékenység és az ízérzékelés változásának egyik fő okozójának. Vele együtt hat az ösztrogén is, amelynek koncentrációja szintén hirtelen megnő a szervezetben, és kimutatható hatással van az orrban lévő szaglóreceptorokra.
Az eredmény egy olyan állapot, amelyet a szakemberek hiperozmiaként – azaz a szagokra való fokozott érzékenységként – jelölnek meg. Az első trimeszterben lévő nők arról számolnak be, hogy képesek megérezni a két emelettel feljebb főzött ételt, felismerni egy ember parfümjét a szoba másik végéből, vagy megérezni egy szagot, amelyet a partnerük egyáltalán nem észlel. Ez nem képzelgés. A kutatások azt mutatják, hogy a szaglási érzékenység terhesség alatt valóban másképpen mérhető – az agy intenzívebben fogadja és értékeli a szagjeleket, mint a terhesség előtt. A Chemical Senses folyóiratban megjelent tanulmány megerősíti, hogy a terhes nők alacsonyabb szagérzékelési küszöbértéket mutatnak, különösen az első trimeszterben.
És mi a helyzet a kávéval? Éppen az vált ennek a jelenségnek a szimbólumává. A koffein és illékony vegyületei, amelyek a kávé elkészítésekor szabadulnak fel, a túlérzékeny szaglórendszer számára szó szerint támadóként hatnak. Az agy ebben az időszakban arra van „beprogramozva", hogy kerülje az intenzív, keserű vagy fermentált illatokat – és a kávé egyszerre több ilyen kritériumnak is megfelel. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy éppen a kávé válik sok terhes nő számára az első számú ellenséggé, holott nemrég még a kedvenc italuk volt.
A változások azonban nem csak a szaglást érintik. Az ízérzékelés ugyanolyan alapvetően átalakul, csak kissé más mechanizmus révén. Sok terhes nő fémes ízt ír le a szájában, amely főleg a terhesség elején jelentkezik. Ennek a jelenségnek még szakmai neve is van – diszgeúzia. Hormonális változások következtében alakul ki, amelyek befolyásolják a nyál összetételét és azt, ahogyan a nyelven lévő ízlelőbimbók reagálnak az ingerekre. Az édes ételek hirtelen másképpen ízlenek, a savanyú dolgok ezzel szemben meglepően vonzóvá válhatnak, az egész életén át szeretett ételek pedig undort válthatnak ki.
Képzeljük el Markétát, egy harmincéves brünni tanárnőt, aki egy anyafórumon osztotta meg a történetét: az egész terhessége alatt képtelen volt akár csak ránézni a húsra, holott a terhesség előtt a steak volt a kedvenc vasárnapi vacsorája. Ezzel szemben ellenállhatatlanul vonzotta a citromsorbet és a savanyított uborka – egy olyan kombináció, amely korábban eszébe sem jutott volna. Az ilyen történetek terhesség alatt teljesen normálisak, és a tudomány egyértelmű magyarázatot ad rájuk.
A kávéval és más illatokkal szembeni idegenkedés evolúciós logikája
Talán felmerül a kérdés: miért csinálja ezt egyáltalán a szervezet? Miért éppen ezt a módszert választotta az evolúció a terhes nők mindennapi életének bonyolítására?
A válasz meglepően elegáns. Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a fokozott szaglási érzékenység és bizonyos ételektől való idegenkedés a fejlődő magzat védelmét szolgáló mechanizmus. Az első trimeszterben, amikor az embrió szervei a legsérülékenyebbek, és a sejtosztódás a legintenzívebben zajlik, rendkívül fontos, hogy az anya ne vegyen fel potenciálisan káros anyagokat. És éppen azok az ételek váltják ki leggyakrabban az idegenkedést – hús, alkohol, kávé, erősen aromás ételek –, amelyek toxinokat, koffeint vagy más, a magzat fejlődésére nem kívánatos anyagokat tartalmazhatnak.
Ahogyan Gordon Gallup evolúcióbiológus találóan fogalmazott: „A terhességi rosszullét és az ételektől való idegenkedés nem betegség – kifinomult adaptációk, amelyek a fejlődés legkritikusabb időszakában védik az anyát és a gyermeket."
A koffein ebből a szempontból különösen érdekes eset. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy terhesség alatt a koffeinbevitelt napi 300 mg-ra korlátozzák, miközben sok szakértő még alacsonyabb bevitelt javasol – körülbelül 200 mg-ot. A terhes nő szervezete ráadásul lényegesen lassabban metabolizálja a koffeint, mint terhességen kívül, így hatásai tovább tartanak és intenzívebbek. A kávétól való idegenkedés tehát szó szerint biológiai figyelmeztetés lehet, amely mélyen az ösztönökbe van programozva.
Érdekes, hogy a szaglási emlékezet szorosan összefonódik az érzelmekkel és az agy limbikus rendszerével. A terhesség előtt kellemes asszociációkat keltő illatok – a reggeli kávé mint a nyugalom és a rituálé szimbóluma – a terhesség alatt hirtelen negatív jelekké programozódhatnak át. Az agy egyszerűen felülírja az eddigi tapasztalatot, és ugyanahhoz az illathoz teljesen ellentétes érzelmi értéket rendel. Ez egy lenyűgöző példa arra, mennyire plasztikus és alkalmazkodóképes az emberi agy.
A szaglás és az ízérzékelés változásai egyébként nem egyenletesen oszlanak el az egész terhesség alatt. A legintenzívebbek az első trimeszterben, amikor a hCG szintje a legmagasabb. A tizennegyedik-tizenhatodik hét körül a legtöbb nőnél a helyzet stabilizálódni kezd, és sokan megkönnyebbülve tapasztalják, hogy ismét be tudnak menni egy kávézóba anélkül, hogy felfordulna a gyomruk. A második trimeszter általában nyugodtabb az érzékszervi érzékenység szempontjából, bár bizonyos preferenciák és idegenkedések egészen a szülésig fennmaradhatnak.
Hogyan boldoguljunk ezzel a mindennapi életben
Annak tudatosítása, hogy miért következnek be a változások, megnyugtató ugyan, de a fokozottan érzékeny szaglással és változékony ízérzékeléssel való mindennapi élet valóban megterhelő lehet. Különösen akkor, amikor a nő még senkinek sem mondta el a terhességét, és meg kell magyaráznia, miért utasítja el hirtelen a közös kávét a kollégákkal, vagy miért menekül ki a szobából, ahol valaki melegíti az ebédjét.
Néhány dolog megkönnyítheti a helyzetet. A helyiségek szellőztetése és a friss levegőn való tartózkodás sokat segít azokban a pillanatokban, amikor a zárt térben lévő szagok elviselhetetlenné válnak. A hideg ételeknek kevésbé intenzív illatuk van, mint a melegeknél, ezért sok terhes nő az első trimeszterben a salátát vagy a joghurtot részesíti előnyben a meleg ételekkel szemben. A gyömbér – akár tea, kandírozott szeletek vagy kapszulák formájában – tudományosan alátámasztott hatással bír a szaglási ingerekkel összefüggő rosszullét enyhítésére, ahogyan azt például az Obstetrics & Gynecology folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány is megerősíti.
Ami magát a kávét illeti, léteznek olyan alternatívák, amelyek hasonló rituális kényelmet nyújthatnak a problémás illat nélkül. A cikóriakávé, a gyógynövényes teák vagy a citromos meleg víz helyettesíthetik a reggeli rituálét oly módon, amelyet a szervezet ebben az időszakban jobban tolerál. A Ferwer például kínál gyógynövényes teákat és természetes kávéhelyettesítőket, amelyek kíméletesek az érzékeny terhes gyomorhoz, ugyanakkor megadják a meleg ital kézben tartásával járó kényelemérzetét.
Fontos az is, hogy ne becsüljük alá az egész helyzet pszichológiai dimenzióját. A kedvenc ízek és illatok – és az azokhoz kapcsolódó rituálék és örömök – elvesztése érzelmileg megterhelőbb lehet, mint amilyennek látszik. A reggeli kávé nem csupán koffein; sok nő számára a nyugalom, az összpontosítás és az öröm pillanata. Amikor ez a rituálé hirtelen eltűnik, vagy kellemetlen élménnyé válik, hozzájárulhat az első trimeszter általános fáradtságához és frusztrációjához. A partnerrel, a családdal vagy a szülésznővel való nyílt kommunikáció ezekről a látszólag „apró" nehézségekről ezért éppoly fontos, mint a fizikai egészségre való odafigyelés.
A jó hír az, hogy a szaglással és ízérzékeléssel kapcsolatos változások túlnyomó többsége átmeneti. A szervezet a szülés után – sok esetben már a második trimeszter folyamán – fokozatosan visszatér eredeti preferenciáihoz. Egyes nők azt írják le, hogy a szülés után még jobban kedvelik a kávét, mint korábban, mintha egy régi baráttal való újratalálkozásra készültek volna. Mások felfedezik, hogy ízlési preferenciáik tartósan megváltoztak, és néhány étel, amelyet a terhesség előtt szerettek, már nem vonzza őket annyira.
A terhesség minden tekintetben átalakító élmény – és ez vonatkozik olyan látszólag banális dolgokra is, mint a reggeli csésze kávé. Annak megértése, hogy mi történik a szervezetben és miért, a saját test érthetetlen reakcióiból fakadó frusztrációt átváltoztathatja a szervezet bölcsessége iránti tiszteletté. A szervezet egyszerűen tudja, mit csinál – még ha az adott pillanatban teljes önkényességnek tűnik is.
